Málta a Földközi-tenger központi részén, Szicíliától délre és Tunéziától északkeletre helyezkedik el. A sziget sziklás partvidékkel és gyönyörű strandokkal rendelkezik, így igen népszerű a turisták körében. Emellett Málta gazdag történelmi múlttal bír, és Európa egyik legkisebb országaként vált ismertté.
Cikkünkben elárulunk néhány érdekességet Máltáról, amelyeket lehet, hogy eddig még nem hallottál.
Málta egy szigetcsoport
Málta nem csupán egy sziget. Valójában egy 7 kis szigetből álló szigetcsoport. A két legnagyobb sziget, Málta és Gozo, állandóan lakott, míg a harmadik legnagyobb sziget, Comino, csupán egy luxus üdülőhelynek ad otthont, ahová a Bison casino játékosai előszeretettel járnak nyaralni.
A maradék négy sziget teljesen lakatlan. Málta lakosságának 90%-a a főszigeten él, míg a mintegy 440.000 máltai lakos közül 35.000 a szomszédos Gozo-szigeten él. A Málta főszigetén élő 405.000 lakossal együtt ők teszik ki Málta lakosságának 99,9%-át, mivel jelenleg csak három ember él Comino szigetén.
Az egyik legrégebben lakott sziget
Málta szigete a Földközi-tenger egyik legtávolabbi zuga, de egyes források arra utalnak, hogy Máltán már a neolitikumban (i. e. 5000) is éltek emberek. Ezáltal az egyik legrégebben lakott szigetcsoportnak számít.
Málta 11 úgynevezett megalitikus templommal rendelkezik, ami ugyancsak bizonyítékként szolgál arra, hogy a sziget már a történelem kezdetén lakott volt. Ezek a műemlékek az UNESCO világörökség részét képezik, és a Föld egyik legrégebbi önálló építményének számítanak.
Hol vannak az erdők, tavak és folyók?
Máltán számos látványosságra akadhatnak a turisták, még élő kaszinó helyszínekre is. Három dolog azonban nem található Máltán: erdők, tavak és folyók.
Persze, itt-ott áll egy-egy fa, de nagy, zárt erdőterületeket hiába keresne az ember. Málta táját 2000 évvel ezelőtt még sűrű erdők alakították, de a rómaiak, hajóik építése során nyersanyagként teljesen elhasználták a fákat. Ennek köszönhetően évszázadok óta nincsenek erdők Máltán.
Kizárólag a parkokban vagy a kis parkosított területeken, az élő kaszinó szomszédságában találhatók néhány fa. Ezen felül Máltán nincs egyetlen állandó folyó vagy tó sem! Ezért Málta lakosainak Szicíliából érkező édesvíz-ellátásra kell támaszkodniuk.
Két hivatalos nyelv
A máltai Málta őshonos nyelve. Az angol csak a 18. században, Málta Nagy-Britannia általi megszállása óta számít az egyik nemzeti nyelvnek. De milyen is a máltai nyelv? A Bison Casino oldalán biztosan nem találkoztál még ilyennel. Nos, a máltai nyelv az összes olyan hatás keveréke, amelynek Málta az évszázadok során ki volt téve.
Kiejtésében a máltai nyelv leginkább az arabhoz hasonlít. Az a tény, hogy az angol Málta két nemzeti nyelvének egyike, azt jelenti, hogy az ország az angolul beszélő utazók egyik legnépszerűbb úti célja.
Szintén érdekes, hogy mivel Málta egykor brit gyarmat volt, ezért sok tipikusan brit dologgal találkozhatunk Máltán. Ide tartoznak a híres piros telefonfülkék, a brit konnektorok és a bal oldali közlekedés. Málta csak 1964 után nyerte el függetlenségét, majd 1974-ben köztársasággá vált. Málta 2004 óta az Európai Unió tagja.
A legtöbb munkaszüneti és a vallásosság
A máltai lakosok évente összesen 14 alkalommal élvezhetik a szabadságot a Bison Casino társaságában vagy más szabadidős tevékenységekkel. Ezt a számos katolikus és nemzeti ünnep biztosítja Máltán.
Az országban egyébként Európa szinten a legmagasabb a katolikusok aránya – ennek oka a 15. és 18. század között az országot irányító Máltai Katonai Rend, amelynek hatása még később, brit gyarmatként sem változott. Egy másik érdekesség: Málta lakói pontosan 365 templom közül választhatnak, ami ismét aláhúzza Málta katolikus történelmét.
El lehet válni Máltán?
Kevesen tudják, hogy Málta a világ utolsó három országa közé tartozott, ahol a válás nem volt lehetséges. Málta lakói törvényesen csak a 2011-es népszavazás óta válhatnak el. A szavazás eredménye meglehetősen szoros volt: mindössze 53% szavazott „igen”-nel.
A Máltával szomszédos Gozo lakói több mint 65%-ban szavaztak az új törvény ellen. A támogatók többsége Málta déli városaiban élt. A világon az utolsó két ország, ahol a válás nem lehetséges, a Fülöp-szigetek és a Vatikán.
Málta házai mind ugyanabból a kőből épültek
Mivel Málta házai ugyanabból az építőanyagból készültek, a lakosok szívesen díszítik házaikat és otthonaikat színes ajtókkal, redőnyökkel és egyéb dekorációs elemekkel, hogy otthonuk kitűnjön a többi ház közül.
Általánosságban elmondható, hogy a máltaiak rendkívül kreatívak. Máltát – nem hivatalosan – Európa kézművességi fővárosának is nevezik. Az attardi „Ta’ Qali Crafts Village” (egy ideiglenes falu, amelyet a második világháborúból megmaradt, már nem használt repülőgép-hangárokból alakítottak ki) gyönyörű példája az ország élénk kézműves életének. Ott megnézhetjük, ahogy a helyi üvegfúvók, fazekasok, ékszerészek és mindenféle más „hippi” kézművesek műhelyeikben készítik és árulják hiteles máltai termékeiket.
Ismert filmek és sorozatok
Érintetlen természetének, nyugodt tengerpartjának, ősi műtárgyainak és viszonylagos sötétségének köszönhetően Málta számos nagy hollywoodi produkció forgatási helyszínéül szolgált.
Ha az élő kaszinó mellett filmeket is nézel, biztosan ismerősen csengenek majd a Gladiátor és a Trója című filmek, amelyeket Máltán forgatták.
A 2011 és 2019 között bemutatott Trónok harca című közismert tévésorozat számos jelenete ugyancsak Máltán játszódik. Itt alakították ki a sorozat közismert helyszínét, Királyvárat, a Vörös Vár erődítményét és Pentost. Feltűnik továbbá a sorozatban az óváros kapuja, az Mdina kapu is.